header1

Elhunyt dr. Mádl Ferenc akadémikus, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke.
Megrendítő e hír azért is, hiszen néhány hónappal ezelőtt – az elmúlt év decemberében - egy igazán bensőséges hangulatú ünnepi közgyűlésen körünkben ünnepeltük Õt, s személyes jelenlétével tanúi lehettünk megnyerő, közvetlen személyiségének, emberi nagyságának.
 
Mélységes tisztelettel emlékezem szavaira, melyben köszönetét fejezte ki azért, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése emberi, tanári, politikai életútját elismerve Veszprém Megye Tiszteletbeli Polgárává fogadta.
Hálás volt a sorsnak, hogy Veszprém, s e táj városai és falvai lehettek emberi, lelki és nemzeti mivolta alakulásának meghatározó színhelyei.
Szoros kötelék fűzte Õt Veszprém megyéhez. Gyermekkorát Bándon és Szentkirályszabadján töltötte, s családi gyökerei is megyénkhez kötötték.
Munkája során kiemelt figyelmet szentelt e térségnek, hiszen a megyéből érkező meghívásoknak mindig igyekezett maradéktalanul eleget tenni: Az Õ szavait idézve:” nemrég Sólyban ünnepelhettük Veszprém és további három magyar megye Szent Istvántól való okleveles belépését történelmünkbe”.
Mint a privatizációt is felügyelő miniszter, miniszteri munkássága idején részt vett a Herendi Porcelánmanufaktúra tulajdonosi formájának kialakításában, s éveken át volt az igazgatótanács tagja.
Veszprém megye két települése – Bánd és Szentkirályszabadja – díszpolgárává választotta.
 
Tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító, valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival foglalkozott. Nevéhez fűződik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jog elméletének kimunkálása. Az említett diszciplínák oktatási és kutatási tanszéki feltételeinek megteremtője volt. Elősegítette az európai integráció, illetve Magyarország EU-s csatlakozásának jogi keretét s feltételeit, s mindehhez feldolgozta és bemutatta könyveiben az európai integráció jogi rendjének több intézményét. Különböző tudományos fórumokon és társaságokon keresztül ösztönözte a kelet–nyugati jog összehasonlítás kiterjesztését és tudományosabb alapokra történő helyezését.
Dr. Mádl Ferenc tudományos munkásságát tekintve méltán mondhatjuk, jogászprofesszori kutató munkájával országunk szellemi és erkölcsi értékeit jelentősen gazdagítva, a kutatott területek fejlődésében kimagasló érdemeket szerzett.
 
Tevékenységének nemzetközi elismerését jelzi, hogy számos külföldi tudományos intézmény tagja lett, s vendégprofesszorként több külföldi egyetemen is tanított.
Szerzőként húsz könyv és kb. 200 tanulmány fűződik nevéhez. Számos hazai és nemzetközi kodifikációs munkálatban vett részt. Nemzetközi gazdasági perekben évekig választott bíróként tevékenykedett.
 
A rendszerváltást követően a hazai közéletben meghatározó szerepet töltött be. Az Antall-kormány idején Európa-ügyi és tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszterré majd művelődési és közoktatási miniszterré nevezték ki.
Művelődési és közoktatási miniszterként miniszteri minőségében a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek, valamint az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak volt tagja. Miniszteri munkássága alatt tevékeny részese volt a hazai oktatásügy és tudományos kutatás új, korszerű kereteinek, valamint törvényi szabályozásának kialakításában. Mindemellett privatizációs miniszterként 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöki tisztét is betöltötte, valamint elnöke volt a kormány mellett működő Tudománypolitikai Kollégiumnak, s 1992 januárjától 1993 februárjáig a Humán-politikai Kabinetnek.
1999-től kezdődően köztársasági elnökké történő megválasztásáig a kormány tudományos tanácsadói testületének munkáját segítette.
A Magyar Köztársaság Elnöki tisztségét 2000 - 2005-ig töltötte be. Ezen időszak alatt további elévülhetetlen érdemeket szerzett, hiszen tudását, munkáját, hazánkért, országunk nemzetközi megbecsüléséért, a demokráciáért és az alkotmányosságunkért, közéletünk nyugalmáért, a magyar oktatásért és kultúráért szentelte.
 
Élete és munkája példaértékű mindannyiunk számára. Arany János sorai méltóképpen fejezik ki a nemzetért és az országért tett szolgálatát:
  
„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
 
(Arany János: Széchenyi emlékezete)