header1

VESZPRÉM MEGYE

Õsidők óta lakott ez a táj! Lovas község mellett talált őskori leletek révén tudjuk, hogy 80 ezer évvel ezelőtt a veszprémi fennsík déli peremén vörös festékanyagot bányászott az ősember. A bronzkorban behatolt az ember a Bakony rengetegeibe. A korai vaskorban a Balaton hegyvidékének alkalmas pontjain erős földvárak épültek. A római hódítók – akik betelepítették az egész térséget – emlékeit több településen megtalálták, közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványai a megyeszékhelyhez közeli Baláca-pusztán. A környék először I. István király uralkodása alatt indult fejlődésnek, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett. A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult. A reformkor haladó nemzeti mozgalmai befogadásra és követőkre találtak az országnak ezen a részén is. A szabadságharc idején a Bakony kiváló búvóhelyül szolgált.

A megye központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentőségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően megyénk kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város azóta már érseki székhely. Az államalapító Szent István király és különösen felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért megyénk székhelye ma is büszkén viseli a „királynék városa” elnevezést. A megye más településeinek is történelmi szerepük volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a megye műemlékállománya is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket és közel harmincezer hektár a megye országos jelentőségű védett természeti területe.

Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer fő. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része „apró falu”-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence.

A megye egyik sajátossága, hogy jelentős német nemzetiségű népcsoportok élnek itt, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók.
A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak.
A megye nemzetiségi térképe másodszor 1945. után változott meg lényegesen, amikor a magát németajkúnak valló lakosság harmadát kitelepítették, helyettük főként a felvidékről hozva népességet.

A megye gazdasági életében kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely változatos képet mutat: az élelmiszeripartól a gépiparon át a vegyiparig szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazat is az ország legnagyobb alapanyag szolgáltatója: bauxit, lignit, barnaszén, mangánérc, bazalt, tufa, márga, dolomit.

A mezőgazdaság számára a talajviszonyok a megye nagy részén kedvezőtlenek, szőlő és borkultúrája azonban – történelmi borvidékei révén – igen jelentős, míg élelmiszeriparában a hús és tejágazat szerepe kiemelkedő.
Veszprém megye exportjának legjellemzőbb ágazata a feldolgozóipar, ezen belül a vegyipar, a kohászat és a fémfeldolgozás, valamint a gépipar. A megye tradicionális exportcikkei a nemzetközi hírű herendi porcelán, az ajkai ólomkristály, a pápai sonka, az alumíniumipari termékek, műtrágyák és növényvédő-szerek, autóvillamossági cikkek, mezőgazdasági gépek, bútoripari, erdészeti termékek, építőanyagok, háztartási villamossági gépek.

A „láthatatlan export”, az idegenforgalom elsősorban a Balatonnak köszönhetően igen élénk, ez a térség Budapest után az ország leglátogatottabb vidéke. A tó vízminősége kifogástalan, így Közép-Európa legnagyobb tava a családi üdülés paradicsomává válhat. A kereskedelmi szálláshelyek közel 450 ezer vendéget fogadnak évente.
A turizmus szempontjából is fontos tényező a kereskedelmi infrastruktúra színvonala, melyet befolyásol az a tény, hogy a helyi lakosság és a nemzetközi idegenforgalom eltérő szerkezetű hálózatot igényel. Ebben az ágazatban van legnagyobb arányban jelen a magántőke. Az üzletek kétharmada, a vendéglátóhelyek egynegyede egyéni vállalkozás keretében működik.

A befektetni szándékozó külföldiek számára a megye adottságai – az előnyös földrajzi elhelyezkedés, a jól képzett, kvalifikált munkaerő, a hazai viszonylatban fejlett infrastruktúra, a helyi adókedvezmények, a munkahelyteremtő és foglalkoztatás-bővítő támogatások, a beruházás-fejlesztő preferenciák – kedvező lehetőségeket biztosítanak. A külföldi cégalapítók között a multinacionális világcégek mellett a kisvállalkozások is megtalálhatók.

A munkanélküliségi ráta az országos átlagnál alacsonyabb, nagy mértékben befolyásolja a Balaton-parti szezonális foglalkoztatás.

A megye infrastrukturális jellemzői az országos átlagnál kedvezőbbek. Az országos közutak hossza 1717 km, melyből autópálya, illetve főút 343 km. A főváros 110 km-re fekszik, vasúton is könnyen elérhető, miként a megye városai is. A telefonhálózat kiépítettsége az országos színvonal felett van. Sokat fejlődött a közműhálózat is: a megye összes települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal, vezetékes gázzal, kiépített csatornahálózattal.

A megyében az oktatás és az egészségügy jó színvonalúnak minősíthető. A diákok közül legtöbben a német nyelvet tanulják, melyet az angol követ. Több felsőoktatási intézmény székhelye található a megyében és vannak kihelyezett tagozatok is. Kiemelkedő intézmény a Veszprémi Egyetem, ahol több mint húszféle szakon szerezhetnek diplomát a hallgatók.

Az egészségügy intézményrendszerében meghatározó szerepet tölt be a megyei kórház, amit a közelmúltban bővítettek nagy beruházás keretében. E mellett jelentős részt vállal a megye gyógyellátásában az ajkai, a pápai és a tapolcai kórház, valamint a balatonfüredi Szívkórház.

A megye kulturális és művészeti élete nemzetközileg is elismert. Mindebben kétségtelenül szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi-, képzőművészeti-, zenei- és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni gazdag forrásanyaggal bíró múzeumainkat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen.

Szerénytelenség nélkül állítható, hogy Veszprém megye valóban vonzó célpontja Magyarországnak és Európának. Változatos természeti tájaink, történelmi múltunk, kultúránk, műemlékeink, üdülőterületeink felkeresésre és hosszabb itt- tartózkodásra csábítanak.