header1

A Brusznyai-emléktáblánál tartott megemlékezést a „Veszprém a Kereszténységért Alapítvány” a nemzeti gyásznapon

Az 1956-os forradalmat vérbe fojtották, de a szabadságvágyat nem tudták kitépni az emberek lelkéből. Október 23- a lélekemelő csodái után november 4. gyásza következett- Polgárdy Imre fogalmazott így a Brusznyai-emléktáblánál tartott megemlékezésen.

A megyegyűlés elnöke emlékeztetett: az áldozatok ártatlan magyar emberek. Volt köztük diák, gyári munkás, könyvelő, kőműves, tűzoltó és rendőr. Volt vízvezeték-szerelő, vasesztergályos és főiskolai hallgató. A gyász, ami azon a 62 évvel ezelőtti napon családjaikat érte, egész nemzetünké. Az áldozatok testébe fúródó gyilkos lövedékek szabadságszerető nemzetünket sebezték meg. Majd hozzátette: ezért kell emlékeznünk rájuk minden évben. Emlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy ők mi vagyunk.
Az ’56-os események veszprémi mártírjáról az ünnepi szónok azt mondta: Brusznyai Árpádot mindössze 34 évesen tépték ki az élők sorából, emléke mégis örök, szellemisége, forradalmi tevékenysége példaértékű minden kor emberének.
Polgárdy Imre emlékeztetett: A harcokban ezrek estek el, és további százakat küldött halálba a hatalmi gépezet aljas bosszúja. Több mint 200 ezer honfitársunk pedig elhagyta az országot. A megtorlás embertelen volt. Politikai megrendelésre százával hozott halálos ítéletek. Névtelenül, végtisztesség nélkül, jeltelen sírokba elföldelt forradalmárok, összekötözött lábakkal, kátránypapírba tekert, mésszel leöntött, arccal lefelé fordítva eltemetett, még holtukban is megalázott áldozatok mutatták a rendszer kíméletlenségét.
A megemlékezésen a KDNP megyei elnöke, Latorczai János is köszöntötte az emlékezőket.
A Brusznyai-emléktábla tövében elhangzottak a veszprémi áldozatok nevei, majd mécsesek, virágok és koszorúk kerültek az emlékhelyhez. A megemlékezésen Török Tamás, az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze működött közre.

index1104